A karácsonyi bevásárlás alatt voltam a piacon is és vettem két fajta magot( csak azóta elfelejtettem mik voltak azok, a következő 3 közül valamelyike a képek alapján).
Amaránt
Az amaránt, vagy más néven disznóparéj a Föld egyik legősibb kultúrnövénye. Közép-Amerika népei már 5-6000 évvel ezelőtt kenyérgabonaként termesztették. Az amaránt a gabonáknál sokkal több fehérjét tartalmaz, valamint jelentős a magnézium, vas, és kalcium tartalma is. Az egész magból a hajdinához hasonló köretet készíthetünk; lisztjét kenyerekhez, különböző süteményekhez, linzerekhez használhatjuk; puffasztott állapotban pedig a reggeli joghurtba keverve fogyaszthatjuk. Ritkábban sütéshez vagy főzéshez is használják az puffasztott amarantot. (nosalty.hu)
Hajdina
A hajdina, vagy másik nevén pohánka a keserűfűfélék családjába tartozik, ennek ellenére a hétköznapi szóhasználatban gyakorta a gabonafélék között említik. Ennek oka az, hogy a bükkfa terméséhez hasonlóan barnás-feketés terméshéjjal borított, jellegzetesen háromélű szemtermését a búzához hasonlóan használják fel.
Az őshazájaként az Ázsia középső, mérsékelt égövi területeit jelölik meg, innen kezdte el hódító útját és gyakorlatilag Japánon, Kínán át egész Európában mindennap fogyasztották. A burgonya és a búza elterjedésével egyre inkább háttérbe szorult.
Napjainkban a reformtáplálkozás hívei terjesztése által egyre népszerűbb lesz.
Tápértékét jellemzően a szénhidráttartalma adja, de a hagyományos gabonafélékkel eltérően a hajdina rosttartalma kiemelkedő. Aminósav-összetételét tekintve is sokkal kedvezőbb.
Magas a kalcium- és magnéziumtartalma, és az sem elhanyagolható, hogy a magas káliumtartalma, míg nátriumban meglehetősen szegény.
Emellett igen értékes vitaminforrás (E-, B1- és B2-vitaminok) illetve flavonoid és rutin (P-vitamin) tartalma miatt többek között pl. a sugárkezelések okozta egészségkárosodásnak is kiváló gyógyszere.
Az őshazájaként az Ázsia középső, mérsékelt égövi területeit jelölik meg, innen kezdte el hódító útját és gyakorlatilag Japánon, Kínán át egész Európában mindennap fogyasztották. A burgonya és a búza elterjedésével egyre inkább háttérbe szorult.
Napjainkban a reformtáplálkozás hívei terjesztése által egyre népszerűbb lesz.
Tápértékét jellemzően a szénhidráttartalma adja, de a hagyományos gabonafélékkel eltérően a hajdina rosttartalma kiemelkedő. Aminósav-összetételét tekintve is sokkal kedvezőbb.
Magas a kalcium- és magnéziumtartalma, és az sem elhanyagolható, hogy a magas káliumtartalma, míg nátriumban meglehetősen szegény.
Emellett igen értékes vitaminforrás (E-, B1- és B2-vitaminok) illetve flavonoid és rutin (P-vitamin) tartalma miatt többek között pl. a sugárkezelések okozta egészségkárosodásnak is kiváló gyógyszere.
Quinoa
A quinoa a disznóparéjfélék, korábban libatopfélék, családjába tartozik. Dél-Amerikából származik, ahol 6.000 év óta az egyik fő táplálékforrás. Az inkák a "Magok Anyjának" tartották. Ásványi anyagokban gazdag leveleiből főzeléket vagy salátát készítenek.
Mustármag nagyságú magja összetételében hasonlít a gabonafélékhez. Gluténmentes álgabonának is nevezik. Magas a fehérje-, magnézium- és vastartalma.
Jól helyettesíti a rizst. Mindent elkészíthetünk belőle, amit rizsből szoktunk: köretet, főételt vagy akár desszertet is.
Müzlikeverékek összetevője is lehet, sőt gluténmentes sör készítésére is alkalmas.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése